A Tisza hadat üzent az orosz energiának, az ukrán mezőgazdaság pedig belopakodna az EU-ba

Plenáris ülést tartott a héten Strasbourgban az Európai Parlament.

ezekkel kapcsolatban hallgattak meg és véleményeztek a képviselők európai bizottsági álláspontokat.

Biztonság, pénz és orosz energia

Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa bemutatta az illetékes SEDE szakbizottság előtt az európai védelmi ipar felvirágoztatásához szükséges deregulációs salátatörvényt. A BUDG szakbizottság tárgyalta a helyreállítási alap elköltésének hatékonyságát és a kohéziós pénzek félidős felülvizsgálatát.

Politikailag forró ügy volt Dan Jørgensen energiaügyi biztos felszólalása is az ITRE bizottság előtt, a biztos ugyanis az orosz energiáról való teljes leválás bizottsági tervéről cserélt eszmét a szakbizottság képviselőivel – miközben a Bizottság a Tiszta Ipari Megállapodás (Clean Industrial Deal) keretében az energiaárak csökkentését is ígéri.

Terítéken Ukrajna csatlakozása

Az Európai Parlament plenáris ülésén tárgyalta az Európai Unió bővítésének kérdését is, fókuszban Ukrajna csatlakozásával.

A vita során az Európai Bizottságot Ekaterina Zaharieva startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztos képviselte, aki elmondta: a bővítés kérdése összefügg a szerződésmódosítás kérdésével. „Mint azt Von der Leyen elnök is elmondta politikai irányvonalaiban: szerződésmódosításra van szükségünk ott, ahol az az Uniót fejlesztheti. Így annak érdekében, hogy az Uniót felkészíthessük a bővítésre, minden opciót meg kell vizsgálnunk, a jelenlegi szerződések potenciáljának teljes kihasználásával kezdve” – fogalmazott Zaharieva.

(Az Európai Unióról szóló szerződésekben szereplő passerelle klauzulák lehetővé teszik, hogy a szerződések egyhangúságot igénylő megváltoztatása nélkül is lehessen változtatni bizonyos területeken a döntés módján, így például át lehessen állni egyhangúságról minősített többségre.) Kérdés, hogy a biztos ezalatt azt értette-e, hogy a bővítés ügyében is eltérhetne az EU-s döntéshozatal a szerződésekben előírt egyhangúságtól – azaz megpróbálnák-e jogi úton hatástalanítani egy esetleges tagállami vétót az ukrán csatlakozás előmozdítása érdekében.

A vitában felszólalt Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője, a Patrióták Európáért alelnöke is, aki egyértelművé tette: „Nem engedjük, hogy a kierőltetett ukrán uniós tagság árát a magyar emberek fizessék meg, mint ahogy azt sem engedhetjük meg, hogy újabb lopakodó hatáskörelvonással csorbuljon a szuverenitásunk.

Suttyomban csatlakozna az ukrán mezőgazdaság?

A plenáris ülés hetében Ukrajna bejelentette: már az ország formális belépése előtt csatlakoztatná az ukrán mezőgazdaságot az Európai Unióhoz. Nehéz máshogyan értelmezni Vitalij Koval ukrán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozatát, melyet az Interfax-Ukraina hírügynökségnek adott.

Koval ebben bejelentette: Ukrajna kifizetési ügynökséget hoz létre, s ezzel harmonizálja az európai szabályokkal a mezőgazdasági támogatások kiosztásának módját. „Kifizetési ügynökségre van szükségünk ahhoz, hogy előkészüljünk az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában (KAP) való részvételre, illetve ahhoz is, hogy hozzáférjünk csatlakozás előtti támogatási eszközökhöz” – fogalmazott Koval, hozzátéve, hogy

Örökzöld jogállamiság

Tárgyalta az Európai Parlament az Európai Bizottság 2024-re vonatkozó jogállamisági jelentését is. Egyebek mellett ez a dokumentum is hivatkozási alapként szolgál hazánk uniós pénzei egy részének befagyasztásához. Az Uniót kormányzó nagykoalíció – benne a Tisza Párt anyapártjával, az Európai Néppárttal – megszavazta a Magyarországot ismételten elítélő jogállamisági jelentést támogató európai parlamenti nyilatkozatot.

Ebben többek között üdvözölték az Európai Unió Bíróságának 2025. június 5-i véleményét, amely szerint „Magyarország EU-s jogot sért az LMBTQI+ tartalom betiltásával vagy elérésének korlátozásával”.

Emellett elítélik a „magyarországi rendszerszintű diszkriminációs gyakorlatot”,

A Tisza Párt uniós anyapártja által elfogadott nyilatkozat emellett „sajnálatát fejezi ki annak kapcsán, hogy az EU-s forrásokat felszabadították a magyar kormány számára a bírói függetlenséget és a korrupcióellenes keretet érintő, továbbra is fennálló hiányosságok ellenére”, és azt javasolja, hogy „függesszék fel a kifizetéseket, amíg minden jogállamisági benchmarknak meg nem felel” Magyarország. Szemére hányják az Európai Tanácsnak is, hogy nem léptette tovább Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárást, azaz hazánk szavazati jogának elvételét sürgetik.

Leszámolna a Tisza az orosz energiával?

De nem csak a Tisza európai anyapártja, hanem maga a magyar párt is alkotott a plenáris héten az Európai Parlamentben: megszavazták Magyarország leválasztását az orosz energiáról. Az Európai Bizottság által előterjesztett Tiszta Ipari Megállapodásról szóló európai parlamenti nyilatkozatban ugyanis az EP kiemelte, hogy a európai gázellátást az áramra át nem állítható szektorokban csökkentett áron kellene megoldani „diverzifikált és megbízható partnerségekkel, melyek összhangban vannak az Unió biztonságával, érdekeivel, és a RePowerEU-útitervvel”. 

Ez egy kereskedelempolitikai intézkedésnek álcázott szankció: míg egyhangúságot igénylő szankcióként nem tudna átmenni az Európai Tanácson az orosz energia behozatalának teljes tilalma, mivel ez durván sértené Magyarország és Szlovákia nemzeti érdekeit, kereskedelempolitikai kérdésekről a Bizottság saját hatáskörben dönthet. A nyilatkozatot megszavazta a Tisza Párt részéről Magyar Péter, Dávid Dóra, Gerzsenyi Gabriella, Kollár Kinga és Lakos Eszter is, együtt szavazva Dobrev Klárával. A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk EP-képviselői a nyilatkozat ellen szavaztak.

Nyitókép: AFP/PATRICK HERTZOG